A tehetség mint teher - avagy a különórák súlya

2025.08.09

Lótusz gyorsan tanul, imád játszani, szeret az emberek közelében lenni. Mégis, vannak dolgok, amiket nem tehet meg, bármennyire is szeretné, mivel vakvezető kutya lesz, ha felnő.

Nem ülhet fel a kanapéra, akármilyen cuki pillantással próbálja.
Nem feküdhet az ölemben, miközben tévét nézek.
Ha pórázon van, nem barátkozhat, nem rohanhat oda más kutyákhoz, stb.

Miért?
Mert a tehetsége és jövőbeli feladata érdekében meg kell tanulnia az önfegyelmet, koncentrációt és a szabálykövetést. A cél nem "csak" az, hogy jó kutya legyen – hanem hogy egyszer valakinek a szeme és biztonsága legyen

Minden tehetség fegyelemmel, lemondással és szabályokkal jár – és ez igaz kutyákra, gyerekekre, felnőttekre egyaránt.

A gyerekek tehetsége és a szabályok súlya

A gyerekeknél ugyanez a helyzet. Ha kiderül, hogy valaki tehetséges egy sportban, zenében, matematikában vagy bármiben, amihez komoly fejlődés szükséges, az nemcsak öröm, hanem hatalmas elköteleződés is.

  • Sport – heti 4–5 edzés, hétvégi versenyek, kevés szabadidő, kevesebb családi program.
  • Reáltantárgyak, tudomány – külön tanár, versenyfelkészítés, rengeteg extra gyakorlás.
  • Művészet – napi több óra hangszer, rajz vagy tánc, sokszor monoton munka.

A tehetség ajándék, de idő, energia és más lehetőségek feláldozása árán fejlődik.

Szülőként hogyan döntsünk?

Ez nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész családot: időbeosztást, hétvégéket, anyagiakat, közös programokat.

Érdemes már nyáron közösen beszélgetni arról:

  • Ki miben tehetséges?
  • Ehhez milyen különórák kellenek?
  • Ez mivel jár a gyerek és az egész család részéről?
  • Mi fér bele a család életébe időben és anyagilag, és mi nem?

Döntési szempontok

  1. Előnyök és hátrányok listája – együtt írjátok le.
  2. Időtáv meghatározása – egy évre szóljon a vállalás, vagy lehet év közben abbahagyni?
  3. Nyitott beszélgetés – a gyereknek legyen beleszólása.
  4. B-terv – ha kiderül, hogy nem működik, mi legyen helyette?

A kamasz korszak dilemmája

Ez a legkritikusabb időszak: sok gyerek ilyenkor szeretné abbahagyni az addigi különóráit. Itt jön a nagy kérdés: engedjük vagy erőltessük?

  • Ha engedjük, lehet, hogy később hálás lesz, mert érezte, hogy meghallgattuk, vagy később hibáztatni fog, amiért nem tartottuk meg az irányt.
  • Ha erőltetjük, lehet, hogy évekkel később örül, mert emiatt érte el a sikereit, vagy épp haragudni fog, hogy nem élhette "a saját életét".

A baj, hogy nincs 100%-os jó döntés. Mert a jövőt csak utólag lehet látni.

Lótusz üzenete

Ahogy Lótusznak is sok mindenről le kell mondania, amit egy "hétköznapi" kutya megtehet, úgy egy tehetséges gyereknek is korlátokat kell elfogadnia.
A kérdés az, hogy ezek a korlátok felemelik-e, vagy csak terhet jelentenek számára.

És ezt csak akkor tudjuk eldönteni, ha:

  • előre átgondoljuk, mit vállalunk,
  • megbeszéljük vele, hogy miért tesszük,
  • és nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy változtassunk, ha szükséges.

A tehetség önmagában nem boldogsággarancia.
De ha szeretet, odafigyelés és közös döntések kísérik, akkor nemcsak teher lesz, hanem ajándék is, amit együtt viselünk.